A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. A nemzetbiztonsági szolgálatok az ország, a nemzet védelmét ellátó biztonsági architektúra meghatározó részei. Tevékenységük alapvetően a politikai, illetve a katonai döntéshozók információkkal történő ellátására irányul, amelynek megfelelően hazánkban polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok működnek. Egyetlen ország, így Magyarország sem mondhat le arról, hogy hatékony titkosszolgálatokat működtessen, amelynek ma is érvényes alapjait 1990-ben rakták le. Az elmúlt évtizedekben több strukturális változás is történt, majd – a nemzetbiztonsági szolgálatok hagyományos katonai és polgári felosztásához igazodva – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és irányítási rendszerük 2022-ben nyerték el a ma is érvényes formájukat.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint az elemzés-értékelés és tájékoztatás feladatait ellátó Nemzeti Információs Központ a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter irányításával látják el a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott feladataikat: védik Magyarország érdekeit, így különösen az ország szuverenitását, belső alkotmányos rendjét, továbbá a hazánkat érintő összetett kihívások, kockázatok és veszélyek felderítésének és kezelésének nemzetbiztonsági feladatait. 2024. március 14-től a nemzetbiztonsági, honvédelmi, valamint rendvédelmi tevékenység teljes körű koordinálásáért a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója felel. A kormányfő a főtanácsadó útján láthat el bármilyen védelmi kül- és belpolitikai, honvédelmi, nemzetbiztonsági, rendészeti, idegenrendészeti, bűnmegelőzési, bűnüldözési, büntetés-végrehajtási, valamint katasztrófavédelmi vagy egyéb rendvédelmi szakpolitikai feladatot. Ezzel egyidejűleg a NIK irányítását is a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója feladat-, illetve hatáskörébe utalták, ezzel is hangsúlyozva a NIK információfúziós jellegű feladatainak jelentőségét.
A szolgálatok tevékenységüket szigorú törvényi keretek között végzik. Legfőbb feladataikat az Alaptörvény külön is nevesíti, hatásköreiket és működésük rendjét a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szabályozza, tevékenységük parlamenti ellenőrzését pedig az Országgyűlés, a Nemzetbiztonsági Bizottságon keresztül látja el.
A szövetségesi rendszerünket érő kihívások hatékony kezelése érdekében a magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok részt vesznek nemzetközi együttműködésekben, a külső technológiai környezet dinamikus változásaira reagálva pedig nyomon követik a tudományos eredményeket, és kutatás-fejlesztési eredmények adaptálásával folyamatosan javítják hatékonyságukat.
A szolgálatok legfontosabb bázisa a jól képzett és elhivatott személyi állomány. A haza szolgálatára kész, képzett és jó képességű fiatalok kiszámítható előmenetelre és megbecsülésre számíthatnak.